Istenem, nagyon nehéz megszólalnom.
Életem legnehezebb egy éve áll mögöttem. Soha nem tapasztaltam ilyen nehézségeket, harcokat, támadásokat, mélységet, mint az elmúlt időszakban. Nem tudom, hogy miért engedted ezt meg, de köszönöm, hogy velem voltál végig. Tudtam, hogy nem hagytál el egy pillanatra sem, és hogy sokmindenre megtanítottál.
Nagyon köszönöm, hogy Te adtad vezetőinknek azt a látást, hogy óvoda legyen az imaházban, hogy sokan megismerjenek Téged, hogy az akadályok ellenére a Te terved valósuljon meg. Köszönöm, hogy amit megígértél azt meg is tetted. Jó volt megtapasztalni azt az Igédet, hogy "Bízzál az Úrban teljes szívedből, és ne a magad eszére támaszkodjál. Minden útadon gondolj rá, és Ő egyengetni fogja ösvényeidet."!
Köszönöm, hogy Te adtál olyan embereket, akik az önkormányzatoknál, szakhatóságoknál, minisztériumban segítőkészek, jóindulatúak voltak. Köszönöm, hogy a "nyitott ajtókat", amiket megígértél, azokat tényleg senki sem zárhatta be Előtted!
Olyan jó látni, ahogy visszanézek, hogy Te vezettél bennünket amikor sötétnek láttuk az utat, Te adtál reményt, amikor reménytelennek tüntek a helyzetek, emberek... Jó tudni, hogy minden a javunkra volt, hogy a Te "órád" mégis jól működik - mégha nekünk úgyis tűnik, hogy lassan jár, vagy késik... Nagyon hálás vagyok Istenem a férjemért, aki mindenben mellettem állt segítőtársként, a családomért, a gyülekezetemért, azokért a barátokért (angyalokért), akiket Te küldtél, hogy erősítsenek, bátorítsanak engem, és nem hagytak el, amikor majdnem elfogyott a reményem, erőm, hitem. Annyira fantasztikus, hogy Te választottad ki a munkatársakat (Noémit, Évát, Tündét), akik igazi társak voltak a munkában, és akikkel teljes egységben, szereteben, békességben szolgálhattunk Neked a gyerekek és a szülők között.
Az óvodába járó klassz gyerekekben is olyan jó volt látni Istenem, ahogy meggyullad a hitük lángja, ahogy elkezdenek Téged megismerni, megtapasztalni, hogy ma is élsz, ahogy megtanulnak beszélgetni Veled, imádkozni. Olyan nagy kegyelemként élem meg, hogy már láthatjuk a "gyümölcsöket" is, hogy Te érleled meg az ovisokban és szüleikben.
Óriási csoda számomra, hogy vigyáztál ránk, hogy angyalaid óvták a gyermekeket a balesetektől, és minden bajtól.
Köszönöm Atyám a segítőkész szülőket, nagyszülőket is, akik bátorítottak, támogattak, segítettek nekünk, akik elnézték hibáinkat, kezdetleges botlásainkat!
Te voltál velem, mikor bölcsességre volt szükségem, vagy türelemre, határozottságra, szeretetre - és ha elfogytak, akkor ezeket megadtad.
Hálát adok Úr Jézus, hogy Te annyira szeretsz engem, hogy meghaltál a bűneimért a kereszten, megbocsátottad nekem a türelmetlenségemet, a bölcstelenségemet, a szeretetlenségemet... és hogy mindennap újat kezdhettem Veled!
Köszönöm, hogy Veled indulhatunk majd a következő évnek is!
Antalné Márti